Kézimunka nagymamáknak

103 perc. Húzom a számat, filmdrámánál, nem lesz az hosszú? Irina Palm. A napalm összemosódás mosolygásra késztet. Hát lássuk a medvét. A művészben kezdődik a Spanyol filmhét. Mindenhol műanyag pohár olcsó vörös borral. Adjuk meg a módját. A film finoman kezdődik, semmi durr bele, szépen kiírják a szereplők neveit és végigszaladunk az angol kis falun. Dorka Gryllus neve a képernyőn- Egy beteg gyermek jó film téma. Egy drámához mindenképpen. Végigvezetni a nézőt a gyötrelmeken, megmutatni, hogy az elkeseredett szülők mindent megtennének a gyermekért. Idegesítő nagymama megy menye agyára az első képkockákon. Beteg gyermek inkább tűnik alultápláltnak és vérszegénynek, mint halálosnak... Sam Garbarski bele sem kezd a gyermek betegségébe, lényegtelen. Az orvosok is csak a száraz tényeket közlik, új kezelés, messze, sok pénz kell. Minden lényeges információt meg is tudunk. Minek túl ragozni a dolgokat. Csak szárazan, egyenesen. A beteg unoka édesapja, alig hihetően édesapa. Kevin Bishop számomra a Lakótársat keresünkből ismerős. Játéka indulatokkal teli sivár. Egyetlen jelenet erejéig villantja fel tehetségét. A szülők elkeseredtek, nincsne pénz. Nagymama eladta mindenét, a falu már többször segített a kis betegnek. A sznob, látszat kártyapartin Koros, özvegy barátnék vigasztalják a főhősnőt. Eddig szimpla gyerek-dráma. Hogy-oldjuk-meg-a-történetet... kiváncsisággal... De ki az az Irina Palm? Főhősnő állást keres. Sok. rendezésileg is sok, emberileg is sok ahonnan és ahányszor elküldik. A néző nem hülye. Érti egyből, hogy öreg, nincs pénz, adósság hegyek. Az elkeseredettségnek egyetlen delíriumos pillanat vet véget. A hostes munka lehetősége kínálkozik fel. Eufeminizmus. A nézőközönség bugyutább része új szót tanul... Szexuális munkást keresnek. Konkrétan egy kézi-lányt esetünkben nagymamát. A nő kezei varázslatosak állítja a bár tulajdonosa a londoni Soho kellős közepén. A mi Dorkánk tanítja be főhősnőnek a verés technikáját. Lehetőséghez képest ideális operatőri és rendezői megoldás, hogy nem mutagoatnak falloszokat a képernyőn és mégis boldog-boldogtalan tudja, hogy miről van szó. Helyzetkomikumok és Dorka szemforgatása. Ötös jelenet. Ez az egyetlen ötös jelenete. Sajnálatos módon. Aztán persze szépen, finoman végig követhetjük, hogyan is rendezi be Maggie magának a verőfülkét, rájön a néző, hogy a nylon otthonka nemcsak Európa keleti részén ismeretes. Szövődnek a szálak. Maggie saját lelkiismerete elől bujkál. A heti 600 font (kb 184800. forint) kecsegetetően hagzik, egy olyan nőnek pedig főleg, aki nem ért semmihez. Ausztrália messze van. Nagyi megdolgozik a pénzéért. Megannyi helyzetkomikum, a finom kezű, aggódó nagymama művésznevet kap a főnöktől, Mikitől, aki csak a barátoknak Miki, egyébiránt Miklós. Állítólag Kusturica kedvenc színésze, aki inkább tűnik kiöregedett énekesnek, vagy besavanyodott előadóművésznek, mint egy rosszhírű ház tulajdonosának. Mikinek az üzlet, az üzlet. Irina Palmnak keresztelik Maggie-t, valószínűleg valamely előző szereleme után szabadon. Irina fülkéje előtt hosszú sorok állnak, más klubbok is elcsíbatánák az aranykezű asszonyt. A tanítvány felülmúlja mesterét. Dorkánknak mennie kell. Nyálas utánarohanásos jelent. Magyar szavak a belga-luxemburgi-angol-német-francia filmben. „Mennyé játszani Ádámka!” Tökéletes magyar kiejtéssel. Alku szövődik. Miki előre fizet, Irina ledolgozza a tartozást, jobb ajánlat ellenében is marad. Szerelem készül szövődni. Most kellene kijönnöm a moziból. De szerencse, hogy maradtam. Fiú megtudja, hogy anya mivel szerzi a pénzt. Eddig nem látott indulatokat vált ki felismerése a britt hidegvérből. Ordibálás. Rendezői túlkapások. Jól döntöttem, hogy maradtam, mert kihagytam volna azt a zseniális jelenetet, ahol a Maggie, a konszolidált, unalmas özvegy elmeséli kártyapartnereinek, hogy milyen munkakört tölt be, ami miatt mellőznie kell a partikat. Ezért az egy jelenetért megérte. Illetőleg a kifejezésért, amit megtanulhattam és gyanúperrel nézek majd minden felkötött kezű nőre: Péniszkönyök. És magáért beszél, úgy érzem. Marianne Faithfull alakítása messze kiemelkedő a többi szereplő mellett, ám a sok közeli képtől ugyanannyira lesz Maggie alakja közeli, mint amennyire távolnak szeretnén érezni magunktól. A happy end idegenszerűsége fájdalmas inkább volt, mint szerethető és sosem tudjuk meg, hogy az ausztráliai kezelés sikeres volt-e.